- monatlichErscheinungsrhythmus
- 1 h 00typische Länge
- 31. Okt.letzte Folge
Folgenzu den neuesten
76. rész: Az Olimpiák története I
Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, gr
75. rész: Mit ettünk a török hódoltság korában (16-17. század)
A nagysikerű' mit eszik és mit evett a magyar' témakör uán most egy kicsit specifikusabb kérdést járunk körbe: pontosan milyen is volt a magyar konyha, mielőtt a reformkor kitalálta, hogy akkor onnantól mit is hívunk magyaros ételeknek? Mit
74. rész: Trianon a történész szémével II. rész
Ebben a részben folytatjuk beszélgetésünket a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével, Ablonczy Balázs történésszel, és eljutunk a román politkáig, a párizsi békekonferenciáig, a magyar diplomácia próbálozásáig, feltesszük a nagy kérdéseket a
73. rész: Trianon a történész szémével I.
Nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája már több, mint 100 éve történt, de még mindig velünk él a mindennapjainkban, és nehéz beszélni róla. Ebben az adásban Ablonczy Balázzsal, a Trinaon 100 kutatócsoport vezetőjével megpróbáljuk a
72. rész: Az I. Világháborút kirobbantó merénylet
Ebben a részben Suslik Ádám főlevéltáros és történész segítségével olyan belügyminisztériumi iratokból nyerünk pontos képet a szarajevói merényletként elhíresült, végül az első világháborút kirobbantó gyilkosságról, amelyek pontosan leírják
70. rész: Az athéni demokrácia
Az ókori Athén demokráciájét a mai napig misztikus tisztelet övezi, miközben a tankönyveinkben és az interneten rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy milyen is volt ennek a rendszernek az igazi arca. Sőt, arról is, ho
71. rész: A soproni népszavazás
Ebben a részben a soproni népszavazást vesézzük ki, mely a trianonnal szembeni egyetlen tartós reviziót eredményezte hazánk történetében. Az évtizedek óta a témával foglalkozó Fiziker Róbert történész-levéltáros azt is elmondja, hogyan győz
69. rész: Az Ördög-árok története
Az Ördög-árok patak nem csak térben szeli keresztül Budát, hanem a város történelmének is fontos része volt az elmúlt évszázadokban. Műhelyek gyűltek köré, városrészeket alakított, és hozott véres tragédiát, vagy épp szépséget. Többször sza
68. rész: A századforduló konteói - konteók a századfordulóról
A társadalmi szinten jelen levő összeesküvéselméletek általában jól visszavezethető oknál fogva jönnek létre, és nem volt ez másképp a századforduló környékén sem. Az már más kérdés, hoagy az akkor megjelenő konteók riasztóan hasonlítanak a
67. rész: II. Ulászló uralkodása
Az elmúlt kétszáz év történetírása nem mindig a legjobb fényben emlegeti a Jagelló-korszakot, amely Mátyás 1490-es halála után II. Ulászló uralkodásával köszöntött be hazánkra. A kérdés, hogy a legújabb kutatások alapján vajon igazak-e a kr
66. rész: A Balaton, mint üdülőhely története
A turizmus első formája az ipari forradalommal és a polgárosodással alakult ki, és ezzel a Balaton történelmélmében is új fejezet kezdődött. Melyek voltak az első balatoni fürdőhelyek és kik jártak oda? Hogyan változott ez az évtizedek sorá
65. rész: Mi történt MÉG 1848 Márciusában?
Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy mik
64. rész: A Hidegháború (Második rész)
Folytatódik a beszélgetés a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatójával, Békés Csabával. Ebben a részben sorra kerülnek a hidegháború során bekövetkezett összecsapások, válságok, és a gazdasági versenyfutás egyenlőtlenségeiről
63. rész: A Hidegháború (Első rész)
A második világháború után az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió egy olyan stratégiai szembenállásba került, amely létrehozott egy kétpolusú világot, és több olyan összecsapás és incidens történt, amleyben a két fél elelntétes oldal
62. rész: II. András és az Aranybulla
Rengeteg kérdőjel lengi be az 1222-es Aranybulla keletkezésének időszakat: vajon tényleg egy kikényszerített okiratról beszélünk-e, és II. András tényleg egy gyenge uralkodó lett volna, akit sarokbaszorított a nemesség? Mi köze a földbirtok
61. rész: A 30 éves háború (1618-48) II. rész
Folytatjuk a harminc éves háború kivesézését a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Kármán Gáborral. Jönnek a svédek, a franciák és ismét beszáll Erdély! Aztán persze a következményekről is szó esik. Együttműködés:
60. rész: A 30 éves háború (1618-48)
A 17-ik században egy elképesztően véres és hosszan elnyúló, több szakaszból álló kisebb világháború zajlott Európában, amelynek következtében egyes becslések szerint akár 10 millióan életüket veszthették. Vallásháború vagy német belháború,
59. rész: Az ellenreformáció
A katolikus ellenreformáció a 16-ik századtól egészen a 18-ik századig kísérte egész Európa történelmét, de vajon milyen hatással? Voltak-e ennek köszönhetően tényleges vallásháborúk? Hogy használták fel az uralkodók a szétszakadt keresztén
58. rész: A hidegháború másik vesztese?
Henry Kissinger azt találta mondani, hogy "a hidegháborúnak két vesztese volt: a Szovjetúnió és Franciaország". Ebben az adásban dr. Garadnai Zoltánnal, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárosának történészével keressük a választ arra, hogy
57. rész: A Szent Korona Kalandjai
A Szent Korona Kutatócsoportnak hála ma már rengeteg titkot ismerünk hazánk legendás ereklyéjének múltjából. Az elmúlt években két könyv is megjelent a témában. amelyekben, csak úgy, mint ebben az adásban, ezer évet utazhatunk át a Szent Ko
56. rész: A Horthy család hagyatéka
A 2023-as évben robbant a hír, miszerint hazakerül a Nemzeti Leváltárba a Horthy család hagyatéka, amelyet a kormányzó menye gyűjtött össze, és unokája közreműködésével Bern Andrea történésznek lehetősége nyílt először alaposan kutatni, maj
55. rész: Beszélő Veszprém
2023-ban Veszprém volt Európa kultúrális fővárosa, és ennek kapcsán született meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által elindított beszélő városok sorozat részeként a Beszélő Veszprém című könyv, amely tele van a Királynők városá
54. rész: A 100 éves háború
Minden idők leghosszabb háborújának is szokták nevezni a franciák és angolok közötti, 1337-től 1453-ig tartó szembenállást. A 100 éves háború, amely igazából 116 évig tartott, több, mint 3 mllió áldozatot követelt a csatatéren. Több generác
53. rész: 2023 Történelmi felfedezései
Ebben a részben a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa és a podcast társszerkesztője, Katona Csaba veszi végig Gáborral, hogy 2023-ban mire volt érdemes figyelni a történelem kedvelőinek és a történész-szakma mi egyébre lett mé
52. rész:Az északi típusú demokrácia kialakulása
Sokszor halljuk hazánkban, hogy érdemes lenne követni a finn modellt, vagy céként kitűzni a skandináv demokrácia vívmányait. De miről is beszélünk tulajdonképpen. Hogyan alakultak ki az északi országok jóléti államai, és mennyire követhető,
51. rész: A reneszánsz ember, avagy hogyan váltottuk le a középkort?
A legújabb adásunkban Szilágyi Emőke Rita, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa segít megérteni, mit nevezünk reneszánsznak, és hogy a művészettörténet ezen szakasza vajon mennyiben is váltotta le a középkort, illetve külön kitérü
50. rész: A goebbels-i propaganda 9 találmánya
Ebben az adásban arról tudhatunk meg többet, hogy a názi propaganda, élén a propaganda-miniszter Paul Joseph Goebbelsszel, miként tudta milliók agyát kimosni. A náci uralom, amely népirtásokért felel, nemcsak grandiózus háborús bűneivel, ha
49. rész: Henry Kissinger
Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 1
48. rész: A Rákóczi-szabadságharc
Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intéz
47. rész: A Rákóczi-szabadságharc előzményei
Ahhoz képest, hogy a 17-ik század végére az országunk majdnem teljesen megszabadult a több, mint 150 évig itt tartózkodó oszmán birodalomtól, öröm és fellélegzés helyett elég hamar, 1703-ban kirobbant a Rákóczi féle szabadságharc... Hogy ez