Bereznay András — A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér (Ep. 008)

A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.
A térképeken keresztül.
Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.
Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.
Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.
Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon.
És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét.
Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. (elsoleutes.hu)
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Bereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el. (historyonmaps.com)
Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk (en.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s_Bereznay) róla.
Az interjúban a következő könyveiről esik szó:

• The Times Atlas of European History (amazon.com/Times-Atlas-European-History/dp/072…)

• Erdély történetének atlasza (libri.hu/konyv/bereznay_andras.erdely-tortenet…)

•
A cigányság történetének atlasza (libri.hu/konyv/bereznay_andras.a-ciganysag-tor…) (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen (index.hu/techtud/tortenelem/2018/08/22/emberev…) is.)

Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György (hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_Gy%C3%B6rgy…)) és Pamlényi Ervin (hu.wikipedia.org/wiki/Paml%C3%A9nyi_Ervin) történészeknek.
A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján (cartographia.hu/cegtortenet) is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”)
Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat (hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_t%C3%B…)) a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg.
A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián (en.wikipedia.org/wiki/Martin_Gilbert) angol nyelvű bejegyzés.
Műsorjegyzetek
[0:05:14]
A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét.
[0:06:06]
Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza.
[0:06:44]
Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon?
[0:09:43]
Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka.
[0:10:35]
Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak.
[0:12:45]
Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője.
[0:15:19]
Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel.
[0:16:03]
1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál.
[0:18:21]
Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik.
[0:19:48]
Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására.
[0:20:38]
Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió.
[0:21:59]
10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert.
[0:22:43]
Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a “semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként.
[0:24:37]
A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében.
[0:25:00]
Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben.
[0:25:52]
Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”.
[0:26:31]
Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül.
[0:28:43]
Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül.
[0:29:50]
Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza.
[0:31:55]
Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött.
[0:32:59]
Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett.
[0:34:35]
Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert atlaszának hibái, az újabb sorsfordító hibalista.
[0:37:09]
Takarítás, kádpucolás és bokornyírás az új „karrier”.
[0:37:26]
Egy sokat segítő autóstop története: írógép és toll a munka elkezdéséhez. Az angliai térképkészítő karrier viszontagságos útjának kezdetei.
[0:39:48]
Húsz év telik el, amíg ugyanazt csinálhatja Angliában, mint Magyarországon. A Times Books történelmi-térképtervezői állása 1992-ben.
[0:43:46]
Volt-e olyan pillanat András életében, amikor vissza akart jönni Magyarországra? Egy álom, ami gyakori a menekültek esetében.
[0:44:18]
Londoni megismerkedés Krassó Györggyel. A Magyar Október Párt a rendszerváltás után. A rendszerváltó pártok önjelöltsége.
[0:48:30]
Mi változott Angliában 40 év alatt?
[0:49:17]
Az ugyanottmaradó bögre története. A mohamedán bevándorlás szembeötlő megerősödése.
[0:51:06]
Milyenek valójában az angolok? Miért az időjárásról beszélgetnek? A személyes szféra kényszeres védelmének hátrányai. Miért „Sztálin álma” bizonyos értelemben az Egyesült Királyság. A biztonságos témák.
[0:54:37]
A túlcivilázlódás jelensége.
[0:56:14]
Egy régi emigráns viszonya az újonnan, az uniós csatlakozás után érkező magyarokhoz.
[1:00:51]
Becsülendő a hajtás, a munka iránti eltökéltség, de a nagyon kemény munka be is zár, nem lesz nyitott azokra a dolgokra, amelyeket új lakóhelyén megtapasztalhatna.
[1:02:05]
Bereznay András munkája, a 2011-ben megjelent Erdély történelmi atlasza.
[1:03:04]
A szerző új könyve, A cigányság történetének atlasza. A cigányság történelmének feldolgozása több mint félszáz térképen (az „őshazától” napjainkig – az érpataki polgármester lemondása még szerepel az egyik térképen). Az atlasz készítésének története.
[1:09:42]
A brexit. Miért támogatta András az elszakadás-pártiakat? Részvétele a kampányban. Miért nem szempont számára az, hogy ettől könnyebb vagy nehezebb lesz a kint élő magyarok dolga?
[1:15:04]
Az elvek szerinti döntések Bereznay András életében, a lázadás és a „tanok” elutasítása.
[1:16:27]
Mi lett volna, ha Bereznay András nem hagyja el Magyarországot? Foglalkoztatják-e az ilyen kérdések? Ugyanígy döntene-e ma is? Érdemes-e ezen gondolkodni?