Salát Gergely — Az elásott tudósok és Kína évezredes dilemmái (Ep. 006)

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).
Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.
Podcast: Download (media.blubrry.com/azeletmegminden/s/ins.blubrr…) (91.9MB) | Embed (azeletmegminden.hu/006-salat-gergely-podcast/#)
És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.
Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.
És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.
Salát Gergely
A Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.
Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

• A Salát Gergelyről szóló Wikipedia bejegyzés (hu.wikipedia.org/wiki/Sal%C3%A1t_Gergely) (rövid életrajz és publikációs lista).

• A podcastban említett könyvei:
• Büntetőjog az ókori Kínában – Qin állam törvényei a shuihudi leletek alapján (balassikiado.hu/product.php?id_product=754)

• A régi Kína története (moly.hu/konyvek/salat-gergely-a-regi-kina-tort…)

• Büntetőjog a Han-kori Kínában (typotex.hu/book/8629/salat_gergely_buntetojog_…)

• Salát Gergely punkzenekara, a Laza P. együttes Facebook-oldala (facebook.com/Laza-P-zenekar-1149104358549866).

• A beszélgetés során többször is említett első kínai császár Csin Si Huang-ti (hu.wikipedia.org/wiki/Csin_Si_Huang-ti) volt.

• Magyarországon a kínai nyelvoktatás, tanárképzés és kulturális ismeretterjesztés “zászlóshajója” az ELTE Konfuciusz Intézet (konfuciuszintezet.hu). A konfucianizmus összefoglalója természetesen megtalálható az ő wikioldalukon is (wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfuciani…).

• A kínai nők helyzetéről szóló részben szóba kerül az ország történelmének egyetlen női uralkodója. Az ő neve: Vu császárnő (hu.wikipedia.org/wiki/Vu_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5…) (Vu Cö-tien).

• A beszélgetésben is említett konfuciánus filozófus, aki a rossz uralkodó elkergetésének jogáról írt, hu.wikipedia.org/wiki/Menciusz. Ez nevének latinos alakja, kínai neve: Meng-ce.

• Kína jelenlegi első embere, akinek centralizációs törekvéseiről, korrupció elleni fellépéséről a podcastepizódban is sok szó esik: Hszi Csin-ping (hu.wikipedia.org/wiki/Hszi_Csin-ping).

Műsorjegyzetek

• 0:05:29 Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam!

• 0:06:21 A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban.

• 0:08:23 Megérkezés Pekingbe: “Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben.

• 0:09:42 Heavy metal együttes alapítása Pekingben.

• 0:10:21 A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre.

• 0:12:26 A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól.

• 0:14:33 Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak.

• 0:16:09 A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség.Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél.

• 0:21:05 Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok.

• 0:24:03 A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában.

• 0:26:01 A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.”

• 0:26:52 Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket?

• 0:29:34 A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása.A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései.

• 0:33:29 A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt.

• 0:36:21 Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés.

• 0:37:57 Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis?

• 0:41:04 Hogy oldják meg a földtulajdonlás kérdését úgy, hogy ne eredményezzen ez föld- és hatalmi koncentrációt?

• 0:42:11 A korrupció „hagyománya” Kínában. A hivatalnokok kinevezésének/ellenőrzésének kérdése. Az ajánlórendszer, a hivatalnoki vizsga. A vizsgaanyag: konfucianizmus. Az ideológiailag egységes hivatali gárda.
0:46:07 Mi a lényege a konfuciánus tanításnak? Konfucianizmus 1×1.

• 0:49:07 A hivatalnokok ellenőrzése, a cenzorátus intézménye. A kommunista párt jelenlegi megoldása: A Kínai Kommunista Párt Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottsága.

• 0:50:31 Az uralkodó elűzésének joga, Mencius kitétele.

• 0:51:12 A történetírás, mint politikai tevékenység Kínában.

• 0:52:31 A jelenlegi Kína vezeteésének korrupcióellenes küzdelme. Mennyire hatalmi eszköz, mennyire valójában korrupcióellenes fellépés ez? A történelmileg magas toleranciaszint a korrupcióval szemben (a hivatalnok fizetésébe „beépített” korrupció).
0:54:35 A 2000-es évek hozadéka: a korrupció átlépi az elviselhető szintet.

• Kiskirályságok és a helyi funkcionáriusok elszemtelenedése, a vasútiügyi miniszter 18 szeretője, a bálában rohadó korrupciós százjüanosok.

• 0:57:39 Hszi-Csin-ping válasza: össze kell rántani a pártot, mert szétszaladtak a lovak. Több mint egymillió káder lett felelősségre vonva, nem pusztán hatalmi harcról van szó.

• 0:59:36 Kínának gazdasági súlya miatt muszáj nagyhatalmi státuszt vállalnia, nem teheti meg, hogy nem. Szemben Teng Hiszao-ping időszakával, amikor az volt az ukáz: ha erősödünk is, lapítsunk.

• 1:02:29 Ami újdonság: a kínai növekedési modellt, saját rendszerét (Pekingi konszenzus) Kína elkezdte ajánlgatni más országoknak: a nyugatnak ideológiai kihívója lett.

• 1:03:31 Kína és Amerika viszonya, lavírozás a kereskedelmi háború szélén. Lesz-e Alibaba az Egyesült Államokban? Kína technikai fejlettsége az internetes kereskedelemben, a mobilfizetéses rendszerben. A „legmenőbb” területeken már a kínaiak szabják meg a trendeket: ezt nehéz Amerikának pszichésen feldolgozni.

• 1:08:43 A nők helyzete Kínában. Hagyományos női szerepek, ennek változása az utóbbi évtizedekben és a kilencvenes évek után.

• 1:14:03 #MeToo mozgalom Kínában. A …